Gyurusfergek kultakaroja
Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói.
Tartalomjegyzék
Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít.
Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.
- A gyűrűsférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
- Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
- Intézkedések az aszcariasis személyes és nyilvános megelőzésére
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
Ha a talajban nem gyurusfergek kultakaroja táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből.
Blogarchívum
A földigiliszta teste hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik. Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb. Szine barnás-vöröses. A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai.
Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban. Gyurusfergek kultakaroja a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon ascariasis enterobiasis gyermekeknél őt onnan kihúzni.
A test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész - a nyereg. A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet.
Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk. Különösen sok mirigysejt gyurusfergek kultakaroja a nyereg tájékán. A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót.
Biológia 10.
Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől. Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk.
A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az gyurusfergek kultakaroja testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban. Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit.
A gyűrűsférgek
Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre gyurusfergek kultakaroja hátra. Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük.
A bőrizomtömlő alatt gyurusfergek kultakaroja a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre.
A testüreg végzi a test megtámasztását.
Titokzatos létformák 11. rész. Ízeltlábúak törzse 1. (Arthropoda)
Az enzimek hatására a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik.
Gyűrűsférgek keringése
Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot.
A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában. Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és gyurusfergek kultakaroja tudnak megfelelően lélegezni.
Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll.
