Miert hivjak a balatont a magyar tengernek

A tihanyi félsziget. Dörre Tivadartól A Balaton Magyarország legnagyobb tava, sőt közép és dél Európa tavai közt is a legnagyobb. A magyar büszke e tavára s örömest nevezi magyar tengernek.

Oly ország, melynek tengerpartjai nincsenek, mely csak Fiuménál tud egy kis szögleten a tengerre kitekinteni, mely a tavaszi áradásoknál nagyobb színvizet nem ismer, szívesen játszadozik elméjében azzal a gondolattal, hogy neki is van állóvize, mely hasonlít a tengerhez, s melyen csónakok, vitorlások és gőzösök raja ringatódzik.

Terjedelme kerekszámban Hoszsza 82 kilométer, ha a kenesei legéjszakkeletibb ponttól a fenéki legdélnyugatibb pontig mérjük. Ennél valamivel keskenyebb a fenéki part mentén. A réveknél jóval kisebb a tó szélessége; a fülöpi rév és Boglár közt 5 s a tihanyi révnél, a tihanyi félsziget ormánál csupán másfél kilométer.

Mikor kié volt a Balaton? A magyar tenger történetének hat fő szakasza

Éjszakkelettől délnyugati irányban húzódik Magyarország nyugati, úgy nevezett Dunán túli negyedében s egész hosszant a Bakony-hegység délkeleti oldalában. Három öblözetből áll. A keleti öblözet Kenesétől a tihanyi félszigetig, a közép öblözet a tihanyi szorosnál függ össze a keletivel s Tihanytól a fenéki partokig terjed; végre a nyugati öblözet, melyet Kis-Balatonnak neveznek s mely a fenéki, alig 50 méteres szorosnál függ össze a közép öblözettel.

Ez a nyugati öblözet a legkisebb; bozótos részekkel együtt alig 5. Története ott kezdődik, a hol neve.

A római foglalás előtt s a keresztény időszámítás kezdetén kelta nép lakta e környéket, s ez adta Pelso vagy Peiso nevét a tónak. A római világ megtartotta e nevet, sőt a Fertő tavát is így nevezte, melynek környékén a kelták boj nevű nemzetsége lakott. S talán ez lakott a Balaton mellett is.

Felzabáltuk a BALATONT: 1. rész - északi part

Az avarok idején még Peiso néven nevezik a latin irók és csak később keletkezik a Balaton név, mely szláv nyelven mocsarat Blatto jelent.

Azon szlávok nevezik el, kik e vidéken az avarok tojás féreg a végbélnyílásban voltak.

A legelső kétségtelen hitelességű magyar okirat, I. Endre királynak iki alapító levele, Balatinnak nevezi. A Balaton közelében most alig egy-két szláv eredetű falu van, ennek lakossága is a múlt században telepíttetett, de szláv helynév sok van, és pedig mind az avar uralom idejéből.

A három legjobb legenda a Balatonról

Ilyenek: Komárom, Tapolcza, Tihany, Paloznak, stb. Területe három vármegye közt van politikailag felosztva. Legéjszakibb sarka Almáditól Fűzfőig, egész éjszakkeleti oldala Fűzfőtől Akarattyáig s délkeleti oldala Akarattyától Siófokig Veszprémmegyéhez tartozik s a Sió folyó közepétől éjszaknak az almádi csárda tetejének orma irányában húzott vonal választja el a színvizet egy részről Veszprém, más részről Somogy és Zala megyék közt.

E képzeleti vonal sok jogi bonyodalomnak szolgál okáúl, s különösen a halászati birtokháborításoknál e vonal megállapítása mindig fölötte fontos ép úgy, mint azé a vonalé, mely a Balaton hoszszában Somogy és Zala megyék választó határvonalát képezi. A Balaton egész terjedelmében magán tulajdon sokkal inkább, mint a felső-olaszországi és svájczi tavak. A part minden része s a víznek is egész fölszíne képzelt mesgyékkel ellátva, telekkönyvileg egyes birtokosok nevére van fölvéve.

Veszprémmegyében tulajdonosai: Almádinál és szemközt Siófoknál a veszprémi káptalan, Vörösberénynél és Kenesénél a vörösberényi alapítványi uradalom, Balatonfő-Kajárnál a nemesi közbirtokosság és a gróf Zichy család. Zalában tulajdonosok: Alsó-Örsnél a nemesi közbirtokosság, tovább Balaton-Füredig a veszprémi káptalan, ezen túl a gróf Esterházyak pápai ága, a füredi nemesi közbirtokosság s a tihanyi benczés apátság.

Tíz dolog a Balatonról, amiről tuti nem tudtál!- I. rész

Ettől nyugatra két kisebb nemesi közbirtokosságot kiévé, a veszprémi püspökség, a herczeg Esterházy család, a szigligeti báró Puttheány, gróf Deym és gróf Forgács és a Freystädter családok birtoka következik, majd óriási vonalon a Balaton egész délnyugati részén Somogymegyéig, sőt még e megyében is a keszthelyi gróf Festetich család a tulajdonos, sőt a harmadik öblözet, a Kis-Balaton, egészen ennek a tulajdona, alig engedve valamit nehány kisebb birtokosnak.

Somogymegyében a gróf Hunyady, Jankovich, Zichy, Széchenyi és Wodiáner családok s nehány kisebb nemesi közbirtokosságot kivéve, a tihanyi apátság s megint a veszprémi káptalan a Balaton magánjogi miert hivjak a balatont a magyar tengernek. Az összes tulajdonosok száma tehát mintegy re rúg.

1. Ezeket áttekintve egyértelműen látszik, hogy régóta nagy kérdés, kié legyen a Balaton: a tömegeké, az elité vagy az ott lakóké.
2. Élbetegségek kezelése a paraziták számára
3. Plattensee - Buja kiállítás a Balatonról az A38 hajón
4. Fejbőr paraziták
5. Gyógyszerek férgek férfiaknál tünetek

Ezek gyakorolják a halászatot, ezek élvezik az egyéb haszonélvezetet, ezek tulajdonai a parti fürdők, s ezek engedélye nélkűl a gőzhajók és yachtok járása sem volna lehetséges. A közjog a Balatonra nézve az államnak semmi jogot fenn nem tartott, de nem tartott fenn a közönségnek sem, se fürdeni, se hajózni, se — mikor a felszínt jég borítja — tengelyen járni vagy szállítani rajta. A tulajdonosok mindamellett a közönséget e jogok gyakorlásában legkevésbbé sem gátolják, s a közönség megszokta, a halászatot és nádlást kivéve, a Balatont köztulajdonnak tekinteni.

Plattensee - Buja kiállítás a Balatonról az A38 hajón

A Sió-csatorna. Háry Gyulától A Balaton haszonvételei különfélék és ezek között a közlekedés, a halászat, a nádlás és a fürdő a legfontosabbak. A közlekedés vizen és jégen történik. Régebben erős férgek elleni gyógyszer gyermekek számára két révközlekedés állt fenn egy részről Veszprém- és Zalamegye, más részről Somogymegye közt.

A három legjobb legenda a Balatonról

Egyik a tihanyi révnél, mely a somogyi parton szántódi révnek neveztetik és a melyen ma is kompközlekedés áll fenn s a másik a fülöpi révnél, Fülöp puszta és Boglár közt, hol ma már komp helyett gőzhajó jár. Nyáron át és általában akkor, a mikor a tó jéggel nem volt borítva, a két-három vármegye egymásra szorúló közönsége rendesen e réveken át érintkezett egymással. A tihanyi félszigeten át egy meglehetősen rosz és néhol fölötte meredek hegyi út vezetett le a Balaton partjára, a hol egy csárda és egy födött állás volt az utasok rendelkezésére.

A közlekedési eszköz pedig egy komp volt, melyen egyszerre öt-hat kocsi az eléjök fogott lovakkal és 30—40 ember volt átszállítható; ezt a kompot aztán a révészek evezőkkel hajtották át a tulsó partra.

Főleg vásározók, lakodalmasok és malomba járók használták ezt az útat. A vízi közlekedésre gróf Széchenyi István terve és kezdeményezése szerint ban alakúlt egy részvénytársaság, mely a tavon gőzhajó járatokat törekedett életbe léptetni.

Szerzett miert hivjak a balatont a magyar tengernek egy gőzhajót, melynek gépezetét Angliából szállították, s a melynek csak hajóteste készűlt részint Budán, részint pedig Balaton-Füreden. Széchenyi éles szeme már eltekintett abba a messze jövőbe, melyet még ma sem ért el a tó, de melyhez már közel van, a mikor a tó mindkét partját fürdőhelyek, villák, kisebb-nagyobb városok és falvak fogják ellepni, és a mikor nyáron a fürdeni és üdűlni vágyó közönség, télen pedig az ipar és kereskedés emberei fogják majd a két partot folytonos és tömeges látogatásukkal megélénkíteni és összekötni.

A Balaton tava. Eötvös Károlytól

A legnagyobb magyar nem érhette ezt meg, és az általa ban tervezett és kiépített 11 kikötőből lassanként csupán kettő és esetleg három maradt meg, Balaton-Füred, Siófok és Keszthely; a többi kikötő járatot, minthogy közönsége egyiknek sem volt, meg kellett szűntetni. A Balaton egész nagy fölszínén 30 éven át csupán ez az egyetlen gőzös volt látható.

Csak ben állítottak szintén egy helybeli részvénytársaság segítségével miert hivjak a balatont a magyar tengernek újabb kis gőzőst a vízre, mely Badacsony, Fülöp és Boglár közt eszközölte volna a személy- és teherszállítást, mely azonban a következő évben már megszűnt épen úgy, mint előző évben megszűnt az a vállalat, mely Balaton-Füredről kiindúlva, egy propellerközlekedést akart meghonosítani.

Mind a propeller tulajdonosa, mind annak közönsége csakhamar meggyőződött, hogy egy fölszínen járó, dunai propeller nagyságú kisebb hajó a Balatonon annak magas hullámzásai miatt fenn nem tartható.

E yachtok angol minta után, a tengeri yachtoknál kisebb alakban vitorlákra vannak berendezve, és a matróz-legénység kezdetben ide hozott angolokból állt, míg utóbb a hajók és vitorlák kezelésére helybeli parasztlegények lőnek beoktatva.

Ezeket biztosan nem tudtad a Balatonról!- I. rész

A yacht-társaság hajóival együtt ürülék férgekkel is virágzó állapotban áll fenn; teherszállítást egyáltalán nem folytat, nyáron azonban néha személyszállítással is foglalkozik. Fő foglalkozása mégis a magánhajózás és a versenyhajózás, melyet a tulajdonosok, évenként jutalomtételek kitűzése mellett maguk rendeznek.

Pár év óta ezen kivűl egy ban alakúlt részvénytársaság tulajdonában három gőzhajó eszközli a Balaton egész területén s a fürdők és kikötők közt a személy- és teherszállítást; és bár a balatoni hajózás most mégúgy az államtól, mint a szomszédos vármegyéktől is segélyt kap, mindamellett, a mily óriási föllendűlésnek indúlt a balatoni fürdőzés, bizton előrelátható, hogy néhány év múlva e gőzhajók minden segély nélkűl is rendes járatban lesznek tarthatók.

Mihelyt a sima jég kellőkép, vagyis 5—6 hüvelyk vastagságra meg van erősödve, nappalonként azonnal megnépesűl hóesés nélküli csendes időben a Balaton felszíne. A déli part lakossága Veszprém- és Somogymegyébe akkor hord főleg követ építkezéshez és hordott régebben bort az éjszaki part nagy bortermő vidékéről.

Az éjszaki part lakossága pedig ekkor szokta szállítani kocsikon a somogyi partról magának a gabonát, szalmát és takarmányféléket, a vásározó és lakodalmazó kocsik és szekerek is ekkor minden kerűlés nélkűl a legrövidebb úton, a jégen, szoktak a két part közt közlekedni. Balatoni yacht-verseny. Vágó Páltól A halászatot közönséges paraszt halászok űzik, úgy, hogy csupán halászattal foglalkozó lakossága egyik partnak sincs. A nyári és téli halászat természetesen nagyon különbözik egymástól.

A téli halászat főleg fogasra irányúl, nyáron pedig inkább egyéb halnemekre.

Érdekességek a Balatonról, amelyekről tuti nem tudtál!- I. rész

E halásztársaságok gazdái a parttulajdonosoktól részint főbérlőkűl, részint nagyobb vállalkozók albérlőiként haszonbérben bírják a halászatot egy vagy több évre szóló szerződés mellett és az egész Balaton területén legfölebb 25—30 ezer forintnyi haszonbért fizetnek összesen, mihez még egyéb mellékszolgáltatásokat is teljesítenek. A balatoni fogas az európai étlapokon mindenütt e néven ismeretes s közép és dél Európában legkiválóbb minőségben a Balatonban található.

A legnagyobbak 10 kilósak. A néha nagyobbra növő rendkivűli példányokat a parti lakosság fogaskirálynak nevezi. A fogas nyáron mély vizekben tanyázik és azért sokkal kisebb tömegben fogják, mint télen, a mikor mindenütt a jég közelébe jön a víz fölszínére. A halászat tekintetében figyelmet érdemlő halak közt első helyen említendő a garda, melyet miert hivjak a balatont a magyar tengernek Balaton heringjének is neveznek.

Őszkor roppant tömegben jön a víz fölszínére és ilyenkor gyakran oly nagy tömegben fogják, hogy kilóját, noha ízes, fínom hal, néha 4—5 krajczárért is szokták árúlni; ezen kivűl kettéhasítva, besózva miert hivjak a balatont a magyar tengernek a napon megszárítva a keszeggel és az őnnel együtt a nagybőjtöket tartó görög-keleti vallású lakosságnak is szoktak szállítani az erdélyi részekbe és Szerbiába.

Nagy mennyiségben fogják a pontyot, kárászt és czompót, melyek mind mocsári halak és bár a mocsaras tavi halaknál ízesebbek, mindamellett az olcsóbb halak közé tartoznak. A csukát szintén rendszeresen halászszák az év minden szakában, minthogy erre a tilalmi idő ki nem terjed. A nyilt vízen hálóval, a nádasokban pedig szigonynyal fogják. Tömegesen fogják a keszeget, mely ízes, de fölötte szálkás hal és azért főleg a szegényebb néposztály használja. Ezeken kivűl még említendő a sügér, a menyhal, az őn és a küsz.

De mindezeknél fontosabb kereskedelmi és fogyasztási czikk a harcsa, mely a Balatonban 70—80 kilónyi nagyságra is megnő. A rendszeres halászat úgy télen, mint nyáron főleg több száz méternyi hosszú nagy hálókkal történik.

Nyáron napközben viszik be a miert hivjak a balatont a magyar tengernek a hosszú hálót és kifeszítve a vízbe leeresztik. Az ilyen helyet egy kákából kötött és kaczérnak nevezett készülékkel, mely folyton a víz színén libeg, jelölik meg és hajnalban még sötéttel kdl enterobiasis be érette csónakon és szedik össze a hálót a bennlevő halakkal és rakják át a csónakba.

Balatoni érdekességek

Az ilyen halászcsónak régebbi időben rendesen egy darab óriási tölgyfa törzsökből volt kivájva, hoszsza 7—8 méter, középszélessége a falazattal miert hivjak a balatont a magyar tengernek mintegy egy méter volt, ürege akként vájva, hogy belűl kidomborodott, nyílása pedig csak oly szűk volt, hogy egy termetes férfi épen csak elülhetett a keresztdeszkáján. Az ily csónakot bodonynak, bodonyhajónak s helylyel-közzel bödönynek is nevezik. Valószinűleg azon czélszerűségi okból honosították meg az ily alakú csónakot, hogy ez nagy viharban, ha tulajdonosa lefeküdt a fenekére, miert hivjak a balatont a magyar tengernek kiállja a hullámok csapását és nem merűl el.

Ily ladikot azonban ma már alig látni egyet-kettőt a Balatonon, e helyett a mentőcsónakok alakjára készűlt csónakokat használják a halászok is. A téli halászat természetesen csónakok nélkűl történik. A halászok beviszik a nagy hálót és a hol le akarják ereszteni, ott sorban lékeket vágnak a jégen.