Helminthosporium levél foltos kezelés
Az õszi búza kártevõi és betegségei Oldalszám: búza gabona Kártevők betegség növények károsítók Az õszi búza termesztõ területek szántóföldi térfoglalása igazolja a növény nemzetgazdasági szerepének jelentõségét.
5 természetes szer, gombák, vírusok és baktériumok ellen
Az élelmezési és takarmányozási szükségletek hazai megtermelése az ökológiai, a termesztéstechnológiai és biológiai feltételek mellett megoldottnak tekinthetõ. Adottságainkra figyelemmel számolni kell az exportpiaci lehetõségekkel is, amelyeknek sikere a kereskedelem hatékonyságának tükrében értelmezendõ.
Jelentősége: az egyik leggyakoribb árpabetegség.
A hazai és nemzetközi piacok igénye mennyiségben és a minõségi követelmények érvényesítésében jut kifejezõdésre. A minõségbiztosításnak követelményei vannak, amelyeknek megfelelve lehetünk részesei a nemzetközi gabona kereskedelemnek.
Az évente változó, de hosszú távon kiegyenlítettnek tekinthetõ vetésterületen elõállított termés mennyisége nagyban függ az ökológiai feltételek alakulásától idõjárás, talaj, víz, helminthosporium levél foltos kezelés növényállományban a tenyészidõ során fellépõ - biológiai energiát fogyasztó - károsító szervezetektõl kórokozók, kártevõk és a gyomnövényektõl. Munkánk célja, hogy táblázatokba foglalva bemutassuk az elmúlt évek tapasztalataira épített, jelentõségüknél fogva fontosabb károsítókat, súlyt helyezve a kór ill.
Mindezeket kiegészítjük még néhány, a felismerést elõsegítõ ábrával. Az évenként rendszeresen jelentkezõ fajokat részletesebben is leírjuk, hogy azzal segítségére legyünk a termelõknek. Az helminthosporium levél foltos kezelés búza kártevõi Gabonapoloskák Eurygaster spp. Az õszi gabonavetéseket károsító fajok megtalálhatók Európa minden területén, továbbá Észak-Afrikában helminthosporium levél foltos kezelés Kis-Ázsiában.
Hazánkban ezek a fajok közönségesnek tekinthetõk, elõfordulásuk gyakorlatilag minden területen jellemzõ. A fajok dominanciáját tekintve elsõ helyen az osztrák poloskát Eurygaster austriaca kell megemlíteni. Ezeket a fajokat is jellemzi a gradációra való hajlam, ami egyes években, tömeges elõfordulást és kártételt eredményezett. A károsított növények köre Az elõfordulás gyakoriságát tekintve az õszi és tavaszi búza, az õszi és tavaszi árpa, valamint a rozs növényi sorrendet lehet felvázolni.
A termesztett növények mellett átmenetileg a különbözõ fûfajokon is megélnek, tömeges jelenlétükkel kárt okozhatnak. A kártétel felismerése és a kárkép A telelésbõl elõjött imágók, a lárvák és az új imágók betakarításig megtalálhatók a gabonaféléken.
Az egyedek szúró-szívó szájszervvel táplálkoznak, ezért tehát a lárvák és az imágók egyaránt károsítanak. A területre helminthosporium levél foltos kezelés berajzás áprilisban valósul meg és ilyenkor az imágók a leveleken és a hajtásokon táplálkoznak, amelyek elpusztulhatnak és ebben az esetben a növény intenzíven sarjadzik. A szárba indulást követõen a fõ és mellékhajtásokon táplálkoznak.
Az őszi búza levélfoltosodást okozó betegségei
Ennek következménye a kalászhányás elmaradása. A hasban lévõ kalászok kalászorsójának megszúrása a szúrás felett elhalást eredményez, aminek következményét kalászoláskor láthatjuk zászlós kalász formájában.
Késõbb a minõségileg értékesebb táplálékfogyasztásra térnek át az egyedek, ami a kalászban lévõ szemek megszúrásával és a benne lévõ tartalék tápanyagok felvételével jár együtt. A viasz és tejes érésben lévõ szemek ráncosodnak, színük fakó és sárgás lesz. Helminthosporium levél foltos kezelés szúrás helyén fekete pont látható. A károsított szemek hatékony vírus az emberek férgeinek és lisztminõsége romlik. A fejlõdésmenet éves alakulása Az ide tartozó fajok egy nemzedékesek.
A kifejlett imágók telelnek az erdõszélek avarjában. A telelés után általában március-április hónapban repülve keresik fel a gabonavetéseket. Az imágók táplálkoznak, párosodnak, majd május elsõ felében tojásokat raknak a gabonalevelekre, a szárra és esetleg a kalászokra. A tojásokból - idõjárástól függõen - héten belül kikelnek a lárvák, amelyek táplálkoznak, vedlenek és az aratással egyidõben imágóvá alakulnak. Az új imágók még táplálkoznak a gabonaszemeken, esetleg a fûféléken és ezt követõen telelõre vonulnak.
Elõrejelzés, védekezés A tömeges elszaporodás akkor következik be, ha a májusi idõjárás 16 oC fölött, a júniusi pedig 18,5 oC fölött van.
Az őszi búzán előforduló rozsdabetegségek
További kedvezõ feltétel az is, ha legalább 2 éven keresztül a május és a júniusi csapadék mennyiség mm alatt marad. A védekezés eldöntése érdekében szükséges az elõrejelzés. A berajzott imágók száma megállapítható fûhálózással és növény-egyed vizsgálattal. Ebben az esetben ha m2-enként 2 vagy annál több imágót találunk, a védekezést célszerû elvégezni.
Lehetõleg még tojásrakás elõtt. Késõbb megállapíthatjuk a tojáscsomók és a lárvák számát. Ha tojáscsomót vagy lárvát találunk m2-enként helminthosporium levél foltos kezelés szintén indokolttá teszi a védekezést. Kabócák Auchenorrhyncha és levéltetvek Aphidoidea Az utóbbi évtizedben megnõtt a búzát károsító vírusbetegségek elõfordulásának nagyságrendje.
Ebben döntõ szerepe van a csíkos gabonakabócának Psammotettix alieneus és a különbözõ levéltetû fajoknak Rhopalosiphum padi, Macrosiphum avenae, Metopolphium dirhodum, Diuraphis noxia. A csíkos gabonakabóca által terjesztett búzatörpülés vírus elõfordulása a növények törpülését, csokrosodását és sárgulását eredményezi. A legfõbb probléma a kalászképzõdés elmaradása.
A levéltetvek által terjesztett vírusbetegség pl. Nyomatékosan felhívjuk a termesztõk figyelmét arra, hogy a kabócák és a levéltetvek táplálkozásának következménye önmagában is jelentõs közvetlen termésveszteséget eredményezhet, ami tabletták minden típusú parazitához növekszik a vírusbetegségek terjesztésével és annak következtében parazitá a bélben módon érvényesül.
Ezért Tehát az egyedszámot-ellenõrzõ vizsgálatok során meg kell gyõzõdni a jelenlévõ egyedszám viszonyokról és annak figyelembe vételével a védekezések elrendelése szükségszerû, mert így mérsékelhetõ a károk kialakulása. Az orosz búza-levéltetû D. Elszaporodása esetén hatékony védelmet kell megvalósítani. Gabona futrinka Zabrus tenebrioides Az európai kontinens közép- dél és délkeleti területein elõforduló faj, hazánkban gyakorlatilag a búzatermesztõ területeken mindenütt jelen van.
A károsított növények köre Az imágók tápnövényei közé a termesztett gabonafajok tartoznak és a termesztett füvek. Kártétele a zabon csak ritkán jelentkezik. A sorrendnek megfelelõen értendõ a lárvák okozta kártétel elõfordulása is. A kártétel felismerése és a kárkép A kikelt õszi vetések fiatal növényein az elsõ kártételeket a tojásból kikelt fiatal L1, majd azt követõen az L2 és L3-as helminthosporium levél foltos kezelés okozzák.
A lárvakártétel sajátos jellegû, mert az erõs rágó szájszerv segítségével õrli csócsárolja a levelet. E táplálkozási formának a következménye a levéllemez elfogyasztása úgy, hogy a szállító edénynyalábok visszamaradnak és kócszerû gubancot képeznek, ami együtt jár a növény teljes elpusztulásával.
A lárvák függõleges talaj-aknában tartózkodnak és oda húzzák be a leveleket. Ebbõl fakad az, hogy a növénypusztulás általában góc-szerûen, foltokban jelentkezik. Lárvavándorlás esetén a táplálkozás frontálisan valósul meg és így a támadás irányából a táblaszélen összefüggõ növénypusztulással találkozhatunk.
Az imágók fénykerülõ életmódot folytatnak, helminthosporium levél foltos kezelés kalászolás idején az alkonyati és éjszakai órákban táplálkoznak a kalászban lévõ szemekkel. A szemek csúcsi részét kehely szerûen rágják meg, a teljes érésben lévõ kalászokból tevékenységük miatt több szem kihull.
A fejlõdésmenet éves alakulása A faj jellemzõje, hogy évenként 1 nemzedéke fejlõdik. A telet L1 - L3 fejlettségi állapotban vészelik át a talaj-aknákban. Vastag hótakaró alatt a lárvák táplálkoznak.
A hó elolvadása után tavasszal még intenzív táplálkozást folytatnak, majd ezt követõen bábozódnak.
A kukorica védelme A kukorica betegségei Az elvetett magvak és a fejlődő csíranövények penészedését és rothadását különböző kórokozók Fusarium spp. A kifejlődött növények gyökerének és szárának rothadását, valamint szárdőlését számos kórokozó Fusarium spp.
Helminthosporium levél foltos kezelés imágók május végén, június elején jönnek elõ a talajból és táplálkoznak a kalászokon. Aratás után párosodnak, augusztusban tojást raknak. A tojásokat azoknak a területrészeknek a talajába helyezik el cm-es mélységben, ahol a talajnedvesség adott ahhoz, hogy megduzzadjanak és bennük az embrionális fejlõdés zavarmentes legyen. Erre a célra alkalmas hely általában a szalmakazlak, szalmabálák tövében található.
A lárvakelés szeptemberben esedékes és ilyenkor már korai õszi vetéseket, esetleg árvakeléseket találnak, azokon táplálkoznak. Elõrejelzés, védekezés A faj egyedeinek tömeges elszaporodásával kötött talajokon lehet számolni. Az egyedszámot befolyásolják a tojásrakás és az azt követõ embrionális fejlõdés csapadékviszonyai, hiszen a tojások duzzadásához nedvességre van szükség.
Gradációs mértékû egyedszám szaporodás akkor következik be, ha monokultúrás gabonatermesztés esetén ebben az érzékeny fázisban a sokévi átlagot meghaladó csapadék hull a területen.
Az imágószám megállapítása fontos, mert alapja a várható lárvaszámnak, ezért tehát augusztusban célszerû a learatott területeken pohárcsapdákat elhelyezni és ha azok naponta imágót gyûjtenek, akkor fel kell készülni helminthosporium levél foltos kezelés õszi védekezésre.
A lárvák elleni védekezést akkor kell elvégezni, ha egyedszámuk között van m2-enként. A védekezés eredményessége megkívánja, a helyes vetési sorrend betartását. A szalmát aratást követõen rövid idõn belül takarítsuk be. Végezzük el a tarlóhántást. Ha mindezek ellenére a lárvaszám veszélyezteti a növényzetet, végezzünk állománykezelést erre a célra engedélyezett hatékony inszekticidekkel. Vetésfehérítõ bogarak Oulema spp. Az utóbbi években tömegesen jelentkezõ vetésfehérítõ bogarak okozta kártételek következménye mérhetõ termésveszteség volt.
Ezért nyomatékosan felhívjuk a gazdálkodók figyelmét az idõben megvalósuló egyedszám felmérésére és attól függõen a védekezés elvégzésére.
Az ott leírtakat nem ismételjük meg, csak felhívjuk arra az érdeklõdõk szíves figyelmét. A vetési bagolylepke Scotia segetum A faj egyedei Európában, Ázsiában és Afrikában egyaránt megtalálhatók. Hazánk egész területén gradációra hajlamos. Károsított növények köre A fejlõdési stádiumok közül károsít a polifág táplálkozású hernyó.
Tápláléka gyakorlatilag minden termesztett és vadon élõ egy és kétszikû növény.
- Стратмор покачал головой.
- Главное теперь - сам «ТРАНСТЕКСТ».
- Féregtelenítő szer emberben megelőzés céljából
Gradáció esetén kártétele a legváratlanabbul tárul szemünk elé a különbözõ növénykultúrákban. Közöttük különösen érzékenyen reagálnak az õszi kalászosok, a kukorica, a répafélék, a cikória, a lucerna, a dohány, a napraforgó a hagyma, a paprika, a paradicsom, és a gyökérzöldségek. A kártétel felismerése és a kárkép Az õszi gabonavetésekben keléstõl a fagyok beálltáig lehet kártételére számítani. A növényállomány fejlettségétõl függõen a fiatal leveleket tövig lerágják a már fejlettebb növényeket pedig tõben rágják át.
Ennek a táplálkozási formának következménye a növények pusztulása. Ez a kártételi forma a vetések foltszerû kipusztulását eredményezi. Elõfordul frontális támadás is, különösen a gyomos erdõsávokkal szegélyegezett táblákon. A fejlõdésmenet éves alakulása Hazánkban évente két nemzedéke fejlõdik ki. A kifejlett hernyók áttelelnek, tavasszal bábozódnak és ezt követõen május, júniusban rajzanak a lepkék. A rajzáscsúcs május végén június elején van.
A lepkék virágporral, nektárral, kifolyó nedvekkel táplálkoznak, tehát nem károsítanak. Közben helminthosporium levél foltos kezelés és tojást raknak. A helminthosporium levél foltos kezelés a növények, a csíranövények alsó leveleinek fonákára rakják csomókban. A tojásokból kikelt Les lárvák fénytûrõk. Ebben a fejlettségi állapotban hámozgatják a növények leveleit.
A súlyosabb kártételek általában június második felében jelentkeznek. Ez az elsõ nemzedék hernyóinak fellépésére vonatkozó idõpont és ekkor a károsított növények közé a gabonafélék csak ritkán tartoznak.
A második lepkenemzedék rajzása július elejétõl szeptember végéig tart. A rajzáscsúcs augusztus elsõ felében van.
A szántóföldi növények betegségei
A lerakott tojásokból kikelõ hernyók július végétõl augusztus elejétõl táplálkoznak a növényeken. Sok esetben még novemberben is találkozhatunk kártételükkel. A fejlõdést befejezett hernyók áttelelnek és ezek a következõ év tavaszán bábozódnak. Elõrejelzés és védekezés A gradációra hajlamos faj különösen azokban az években jelentkezik nagy egyedszámmal, amikor a hosszú meleg õsz lehetõvé helminthosporium levél foltos kezelés a hernyók teljes kifejlõdését.
Ez azért jelentõs, mert a kifejlett hernyók A férgektől származó bifidumbacterin segít - 10 oC-t is elviselik, a fiatalok viszont már - 2 oC-on elpusztulnak. Az eredményes védekezés feltétele az imágórajzás figyelemmel kísérése. Ez a feladat fénycsapdák alkalmazásával jól megoldható. A rajzó egyedszámtól függõen folyamatosan figyelni kell az érzékeny növényállományokat, mert a fiatal hernyók kártétele elõször csak igen nehezen helminthosporium levél foltos kezelés fel.
Akkor, helminthosporium levél foltos kezelés a növények pusztulását eredményezõ kártételeket észrevesszük, már elkéstünk az eredményes védekezés megvalósításával. Az L1 és Kerekféreg betegség kezelése stádiumot követõen a hernyók fénykerülõk és nappal a talaj felsõ poros rétegében tartózkodnak, csak alkonyati és éjszakai órákban jönnek a talaj felszínére ahol a növényekkel táplálkoznak.
Az õszi búza kártevõi és betegségei - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
E sajátosságoknak a figyelembe vételével kell a védekezéseket megtervezni és az helminthosporium levél foltos kezelés inszekticidek közül a leghatékonyabbakat alkalmazni. Egy fűnyíró, mi az Chloropidae spp.
A gabonát károsító légyfajok száma meglehetõsen sok. Közûlük talán legismertebb a fritlégy Oscinella frita csíkoshátú búzalégy Chlorops pumilionis és az ugarlégy Delia coarctata. A legyek fejlõdési alakjai közül kárt okoznak a nyû-típusú lárvák. A légyfajok nemzedékszámától függõen a kártétel õsszel és tavasszal jelentkezik a fiatal növényeken, amikor a levelek sárgulását, elhalását és a vezérhajtás pusztulását tapasztaljuk. A fritlégy a levélhüvely alatt a vezérhajtást teszi tönkre, a csíkoshátú helminthosporium levél foltos kezelés lárvája szintén a vezérhajtást pusztítja, aminek látható következménye a leírtakon túl, hogy tõben hagymaszerû duzzanat képzõdik.
E fajok nyári nemzedékei a generatív szervek pusztítói. A fritlégy lárvája a gabonaszemben fejlõdik és azt teljesen kiüregesíti.
Növényvédelem
A csíkoshátú búzalégy lárvája a kalász alatti szárrésszel táplálkozik a levélhüvely alatt, a nódusz fölött. Ezek a kalászok hasban maradnak, kikalászolva fehérkalászúságot jeleznek.
A károsított kalász a levélhüvelybõl könnyen kihúzható. Veszélyességét tekintve az elõbbi fajhoz viszonyítva kártékonyabb, hiszen egyetlen lárva egy teljes kalászt képes tönkretenni. Az idei esztendõben 79 - összehasonlító kísérletben lévõ - búzafajtán mértük fel a csíkoshátú búzalégy kártételét.
- Szerkesztőség A vírusbetegségek megjelenését a szaporítóanyag minősége mellett az átvívő szervezetek kártétele, illetve a terjedést segítő tényezők mechanikai sérülések megléte befolyásolja.
- Pinworms fejlesztési ciklusdiagram
- A károsítók megjelenésének megelőzése vagy azok gazdasági kárt okozó szint alá szorítása a növényvédelem elsődleges feladata.
Az adatok figyelmeztetõek, mert a csapadékszegény években úgy tûnik, hogy a gabonalegyek is nagyobb egyedszámmal jelentkeznek a korábbi évekhez viszonyítva. Ehhez viszont hozzátartozik, hogy a fejlõdést elõsegítõ május havi csapadék mennyisége 57 mm volt. Az ugarlégy egynemzedékes faj és az utóbbi években szintén nagyobb egyedszámban jelentkezett.
